2013. január 28., hétfő

Bevezető 2/2


*Akira szemszöge*
   Okazaki Akirának hívnak, Tokióban élek az anyámmal. Apám elhagyott minket, amikor még kicsi voltam. Nem is ismertem, de őszintén csak sajnálni tudom. Egy másik nő miatt hagyott anyámra és költözött el Európába.
   20 éves vagyok és Tokió egyik leghíresebb iskolájába, a Bell Liberty Akadémiára járok. Művészetet tanulok, és készülőben van a félévi kiállításom. A kiállítások miatt az iskola minden művészetisnek kibérel egy előadótermet, ahol bármilyen festményt, rajzot vagy akár szobrot is ki lehet állítani.
   Szerény személyem nagyon tehetséges a rajzolásban, persze ezzel sem az egómat akarom növelni. Esetleg lehet rám mondani, hogy a suli legtehetségesebb művésze vagyok. Ez az egyik dolog, amiért buknak rám a csajok. A másik ok meg a külsőm.
   Nem mondanám magam sportosnak, de azért van pár kocka a hasamon és egy kis izom is, van rajtam. 180 centi magas vagyok. A hajam olyan fekete, mint a legsötétebb éjszaka, elöl egy kicsivel hosszabb, mint hátul. A szemem színe majdnem vérvörös és a bőröm is tiszta fehér. Első ránézésre azt hiheti az ember, hogy vámpír vagyok, de azok ugye nem léteznek, így jönnek sorra a hülye kérdéseikkel, hogy honnan szereztem a kontaklencséket, meg hogy fiú létemre miért festem a hajam.
Amikor persze elmondom, hogy nem használok kontaklencsét és nem festem a hajam, a többség kiakad, hogy ez hogyan lehetséges. Ezeket általában letudom annyival, hogy örököltem.
   Na, de jól eltértem a témától. A külsőm ellenére nem vagyok egy csajozós típus. Sőt! A sötét és egyben eltitkolt oldalamról senki sem tud. Na jó, egy ember azért van, a legjobb barátom, Kise Ryouta.
   Már általános sulis korunk óta ismerjük egymást. Azt viszont tudni kell Kiséről, hogy izomból bukik a fiúkra. Erre akkor jöttem rá, amikor az egyik bulin tök részegen bevallotta az érzéseit. Másnap el is beszélgettem vele, és hát az lett a vége, hogy lefeküdtünk egymással. Hála az égnek megkaptam a seme szerepet, és még mindig én irányítok, ha együtt vagyunk, ami persze nem sűrűn van, mert Kisét nem tudom elképzelni úgy barátomként. Csak nagyon ritkán fekszünk le egymással és ez a mi kis titkunk. Mind a ketten ugyanúgy eljárunk bulizni és néha összeszedünk 1-2 csajt.
   Hát több dolgot nem is érdemes rólam tudni. Majd ha lesz valami, úgyis megtudjátok.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése